Jókedvünk

2010 november 23. | Szerző: animama |

 

 

 

 A mi jókedvünket nehéz elvenni, de a fogak azok bizony időnként belenyilalnak. Lent elől két fogacska és duzzadt iny lent és fent is. Nem baj ! Nagymama is a fogával kinlódik. Ez is alig fáj.! Szép szeretnék lenni a kisunokáimnak és nem csorbacsík. Ezért a két kitört helyett a beültetést választottam. Eddig minden jól ment. Most már csak a varratokat szedik ki. Az arcom felduzzadt, de egyáltalán nem fájt. Az érzéstelenítő hatása elmúltával 4-5 órát fájdogált, de nem kellett fájdalom csillapítót bevenni.

 Mesike meghívót kapott a Mikulástól, amit nagyon meghatottan vett át és azóta a párnája alatt tartja és nem mutatja senkinek. Megírtam a Mikulásnak a jó tulajdonságokat néhány mondatban. Ezt kérték, ahol az ünnepség lesz. Majd mi úgy adjuk át nekik, hogy füllentünk: ” Találkoztunk vele és a kezünkbe adta”. Igen időnként lehet mást mondani, mint a valóság: “édes hazugságnak” is mondhatjuk. Vagy nem?!

Később játék lesz, de addig is mese a gyerekeknek. Csak ne lenne már annyi Mikulás úton útfélen! Ez már nekem sok egy kicsit. Jobb lenne, ha családban maradna és nem kóborolna össze -vissza és versenyezne stb.