Kényszer pihenő

2010 december 4. | Szerző: animama |

 Oda varázsoltam Mesikének a kicsi Mikulást, ami ki-be mászik a házából és zenél közben. Nagyon tetszett Lacikának is. A nagy Mikulást most nem láthatja, mert folyamatosan fektetni kell a lábát. Úgyhogy rengeteg filmet nézünk és időnként játszunk is csak úgy, hol az egyik, hol a másik ágyon. Nem szabad sehogyan sem terhelni a jobb lábát. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert Mesike igen mozgékony és könnyen elfelejtkezik arról, hogy nem szabad bukfencelni, tótágast állni, ballettezni stb.

És ebben a szép hóesésben sem lehetünk kint vele. Már egy hét eltelt, de a következő héten ultrahangra is menni kell, mert a röntgen semmit nem mutatott ki. Ma készítették a másodikat. Catahflán cseppet kapott az aszpirin helyett. 

Énekelgettük a Mikulás dalokat és a karácsonyiakat is. Mindegyiket tudja már. Matricás kifestőt is vittem neki.  Szereti a képek helyét megtalálni és utána beragasztani. Most ez utóbbi egészen jó. A Mikulás mellett a karácsonyfa alatt sok ajándékot kellett megtalálni. Édes volt, amikor a térdére fektetett kifestőtt próbálta színezni. Kezd a vonalban maradni és apróbb mozdulatokkal kiszinezni a választott képet. Látom, hogy elfárad és akkor bábozunk vagy mást játszunk fekve.

A menyem kénytelen volt feladni azt az elvet, hogy nem nézünk TV-t és DVD-t is keveset, mert akkor ha ez nincs Mesike elfelejtkezik és azonnal mozog. Akkor áll csak meg, ha feláll, mert a fájdalom eszébe juttatja, hogy vigyáznia kell.

Még nem tudjuk, hogy meddig tart ez, de mindnyájan aggódunk.!