Farsangra készülve

2011 február 8. | Szerző: animama |

 

 Úgy néz ki, hogy Mesike hamarosan meggyógyul és elmehetnek egy baráti társaságba farsangolni. Kisdobosnak és úttörőnek akarnak öltözni. Hogy jutott ez eszükbe nem tudom, de nekem mindjárt az jutott eszembe, amikor a kisfiam elsős volt és felavatták kisdobosnak. Felsorakoztatták őket egy sportpályán. A város összes iskolájának elsősei bent álltak a tűző napon középen. A szülők és a vendégek körben, jól messze a lelátókon.

Próbáltam megtalálni a szememmel a kicsi elsős fiamat a 42-es létszámú osztálya soraiban. Borzasztó volt! A gyerekek az avatás alatt dőltek ki a sorból, amit csak messziről lehetett látni, mint a dominó. Szorongattam a saját kezem imára kulcsolva és ordítani tudtam volna. Fogalmam sem volt, hogy mi hangzott el és hogy került a nyakkendő rájuk. Azt néztem, hogy melyik kapun fognak kijönni és hogy megtalálom-e majd a tömegben a kicsimet.

A rengeteg kivonuló osztályt a szülők vették körül, hogy kiemelhessék a gyereküket. Az én kisfiam nyugodt kisgyerek volt, nem úgy mint az anyukája és várt türelemmel. Később gyönyörű rajzot készített a kisdobos avatásáról, amin egy szép hosszú fákkal szegélyezett út volt. Eltettem emlékbe!

Azért varrok egy kisdobos nyakkendőt, mert csak egy úttörőt találtam a szekrényben egy övvel együtt. Lehet, hogy Mesike felveszi, mert egy sípot is ígértek neki, de  most hozzálátok egy gyönyörű hercegnői ruhának. A hét közepére kész kell legyek vele! Csipkéket és fodrokat teszek rá és az alapanyaga fényes bársony lesz. Nagyon szereti a forgós ruhákat. A tükör előtt is forog benne.