Szeptemberi forduló

2011 október 2. | Szerző: animama |

 Forog a világ! Már olyan régen írtam, hogy azóta a belépésem sem sikerül úgy ahogy régen, mert az oldalak megváltoztak! Alig találom meg a helyem. Csak el ne rohanjon már itt minden mellettem!

Mesike az óvodát kemény egy hétig bírta, mert utána elkapott valami vírust és egy hét beteg szabadságra ment. Így aztán a múlt héten egész nap együtt voltunk, aminek nagyon örültem. Persze ez most itt nem jó dolog tőlem, de annyira vágyok arra, hogy legalább egy teljes nap velük lehessek!  Vittem nekik fehér krétát és a jó időben letudtunk ülni kint az udvaron, ahol mind a hárman rajzolgattunk a földre. Mesike, amikor ezt megunta elkezde velem a saját meséjét feldolgozni, amit csak úgy menet közben találtunk ki körbe járva a házat és a kellékeket is ott találtuk: háromszor kerültük meg és volt boszorkány tanya, oroszlán búvóhely, fürdőkádban halacskák /falevélként úszkáltak/. Volt 3 kívánság. Határtalan tud lenni Mesike fantáziája is! Közben Lacikát szállítottam a kiskocsiban, ölben. Jött velünk. Időnként letettem a kavicsok közzé. Azokat szereti rakosgatni.

Nagy akarattal igyekszik menni, de még bizonytalan és segítségre szorul. Most lesz 17 hónapos októberben. Nagyon ragaszkodik a szüleihez. Míg Mesike soha nem sírt, amikor elmentek, addig őt nehezen lehet megvígasztalni. A dalaim és a kis mondókáim segítenek! Rövidesen látom a mosolyt az arcán. Ő is náthás lett, mert elkapta a nővérétől.Folyt az orra, amit egyszer -egyszer megpróbált kifújni a zsebkendőbe. Valahogy ráérzett a módjára.

A jövő héten viszont eljönnek hozzánk a papa születésnapjára. Remélem nem jön közbe semmi és megtarthatjuk. Az idő már nem lesz olyan nyárias, mint eddig!

Ez a szeptember nagyon szép volt nekem és mindíg is ezt a hónapot tekintettem az újévnek! Beívódott a bőrömbe, az agyamba és a szívembe. Nekem az újrakezdés hónapja.