Gyerekekkel esős időben
2013 június 12. | Szerző: animama |
Feladja a leckét a szülőknek ez a mostani esős idő. Nekem is úgy kell terveznem, hogy ha nem mehetünk ki a szabadba, akkor is legyen értelmes elfoglaltságuk a kicsiknek és ne csak a DVD-t nézzék reggeltől estig.
Ők nagyon szívesen csatlakoznak az ötleteimhez. Persze nem egyforma intenzitással és érdeklődéssel, de igyekszem mindkettőjükre figyelni: az 5 és 3 éves kor igényei nem mindig esnek egybe, de összehangolhatók.
Így aztán felkészülten érkezek hozzájuk. Megtervezem a lehetséges variációkat arra, ha nem tudunk az udvarra és a játszótérre menni. A sütemények és ételek mellé viszem a tervezett játékok kellékeit is. Ami persze náluk is van abból nem pakolok be.
Mindketten szeretnek rajzolni, de nem azonos ideig. Ezért aztán írólap és ceruza rengeteg van otthon, de az olló valahogy mindig eltűnik. “Lehet, hogy a szülők dugják el előlünk?”
Legutóbb, amíg a konyhában rendet csináltam meglepetésemre,csendben felépítettek egy “palotát” azokból a fakockákból, ami még a fiamé volt annak idején. Időnként festenek is rá! Nem vettem észre ügyködésüket. Csak az eredményt mutatták. Az arcuk elárulta, hogy milyen örömmel készítették együtt.
Színes papírokból hajtogattam Mesikével a csónakot és a forgót. Mindegyikből többet is, mert a kicsinek is készítettünk, amíg ő az autóit tologatta a megszokott helyén. A kis szívet két azonos alakból fűztük össze, úgy, hogy a széleket bevágtam és akkor már össze lehetett kapcsolni. Az elkészített játékokkal persze játszottunk is.
Amikor az eső szünetet tartott kimentünk a nyuszikat megetetni, amit 3 hete kaptak. Sok mindent megtanultak már róluk és nagy élvezettel etetik a karalábé, zöldségek, káposzta és az udvaron leszedett gyermekláncfű levelével. Mindezt csak a rácsokon keresztül, mert közben rájöttek, hogy nem lehet őket kézbe venni.
Még pórázt is akartak rátenni de nem sikerült. Így aztán közelről csak akkor simogatják, ha én veszem ki őket az ölembe a ketrecből. Rá kell jönniük, hogy a nyuszi is egy állat és nem simogatásra való. Sok gondoskodásra van szükségük, amiért ők maguk nem tudnak tenni. Ha az udvaron csend van, akkor tudom, hogy etetik a nyuszikat a levelekkel és számíthatok rá, hogy egy darabig ott is maradnak. Bent a lakásban pedig elkészítettük közösen az ugró nyuszikat. Sikerült “átvészelni” egy esős napot!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: