1.0Nagymami 2https://animama.cafeblog.huanimamahttps://animama.cafeblog.hu/author/animama-2-2/<p><img src="https://animama.cafeblog.hu/files/vidOemsOeg.jpg" class="blogkep" align="left"> Észre sem vettem, hogy már túl vagyok ebben a blogban is a 100. bejegyzésen.</p><p>  Mint, ahogy azt is alig vettem észre, hogy tetszenek a gyerek játékok. Kibújik belőlem a játékos kisgyerek. Napelemmel működő kismacit és virágot cserépben, vettem magamnak kipróbálásra. Nagyon olcsó volt és örökmozgó. Meglátom, hogy tényleg az-e? Biztosan volt régebben is ilyen, de nem vettem észre, mert akkor még "felnőtt" voltam. Belefelejtkezek  Mesikével és Lacikával is a játékba.!! Együtt nevetünk és várják, hogy mit találok ki? <br></p><p>Biztosan így van ezzel más nagymama is és az unokák azért hívják őket játszani. Abban az időben amikor a fiam volt az életem központjában nem nagyon játszadoztam illetve másképpen. Az eszem mindig a feladatokon járt és ezért bizony görcsös volt az a játék. Míg az unokákkal felszabadultan együtt lehet játszani.</p><p>Nagyon megértem a menyemet és azt, hogy alig tudja elengedni magát. Csak segíteni tudok neki, de ezen neki kell túl esni.! <br></p><p>Persze nekünk nagymamáknak is kijut az aggodalomból, de vigyázni kell, hogy amíg lehet ne ez uralkodjon el rajtunk! Talán ezzel tudok nekik a legjobban segíteni.!<br></p>rich