1.0Nagymami 2https://animama.cafeblog.huanimamahttps://animama.cafeblog.hu/author/animama-2-2/<P><SPAN style="COLOR: #000099; FONT-SIZE: 15px"></SPAN> </P> <P><SPAN style="COLOR: #000099; FONT-SIZE: 15px"><IMG class=blogkep align=left src="https://animama.cafeblog.hu/files/Lacikakocsiban.jpg"></SPAN></P> <P><SPAN style="COLOR: #000099; FONT-SIZE: 15px"></SPAN> </P> <P><SPAN style="COLOR: #000099; FONT-SIZE: 15px"> Lacikának nincs szüksége cumira. Amit a szájába adtunk, azt rövidesen némi rágás után ki is ejti. Mesikének viszont készlete van és a Lacikának szánt is az övé. Ő elaludni nem tud nélküle. A kis takaróját sem tudja nélkülözni, amit míg elalszik forgat, rendezget, cimkét keres. Szertartásos az elalvása és elég hosszadalmas. Lacikának egy pelenkát adok a kezébe, azzal dörzsölgeti az arcát és ha meghallja a "sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk"</SPAN><SPAN style="COLOR: #000099; FONT-SIZE: 15px"> dalt, már megnyugszik, nagyot sóhajt, mosolyog és rövidesen el is alszik.</SPAN></P> <P><SPAN style="COLOR: #000099; FONT-SIZE: 15px"></SPAN><SPAN style="COLOR: #0000cc"></SPAN> Ebben a csúnya sáros időben elővettük az egyensúly kerékpárt és azzal indultunk egy jó nagy körre Mesikével. Gondoltam, hogy akkor nem leszünk sárosak. Mondtam neki, hogy az a jó kerékpáros, aki tud kormányozni és figyel az útra. Közben meneteltem mellette és mondogattam, hogy" bal-jobb, vezetek egy majmot".Ő is rázendített. Időnként megálltunk a madarakat megfigyelni és ha túl sok nagyobbakat látott a fákon elvisította magát. Azok felrepültek a kutyák pedig kiszaladtak és nézték, hogy mibe kellene beavatkozni. Magyaráztam Mesikének, hogy a kutyák ilyenkor veszélyesek is lehetnek, de ő értette is meg nem is, mert egyáltalán nem fél tőlük.</P> <P>Hosszan álltunk egy kőfal kerítésnél, amin firkák voltak. Nagyon tetszett neki és megerősítette, amikor én azt mondtam, hogy nem tetszik nekem.Helyes, legyen véleménye.! Most ő is azon a szinten van, mint a firkálók. Ő is fírkál. Kihasználtam azért azt, hogy jó nagy betűk is voltak felvésve a falra. Megmutattam azokat is és a nevüket is.</P> <P>Csalódtam abban, hogy nem leszünk sárosak , mert a játszótérre vezető úton belesüppedtünk az agyagos alapú, kavicsos útba. Jól beleragadtunk és nehezen másztunk ki belőle. Ez a játszótér lehet a kerület szégyene, mivel nemrégen készült és az utakat valamint a játszóteret borító kavicsot agyag alapra tették. Be sem mentünk. Nem győztük kikaparni a csizmánkból a sarat!</P>rich