<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Nagymami 2</provider_name><provider_url>https://animama.cafeblog.hu</provider_url><author_name>animama</author_name><author_url>https://animama.cafeblog.hu/author/animama-2-2/</author_url><title>Mosoly</title><html>&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Times New Roman; COLOR: #003300; FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;&quot;&nbsp;Két ember között legrövidebb út egy mosoly.&quot;&lt;IMG class=blogkep align=left src=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/bohOuc001.jpg&quot;&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Times New Roman; COLOR: #003300; FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;&nbsp;A mosoly viszont töbféle lehet: keserves, szerény, ragyogó, üde, szomorú, csábító, kedves, hazug, szép stb. Sorolhatnám tovább. Nem szerettem soha a bohócok játékát. A cirkuszban is ezt veszik elő a műsorszámok közötti átrendeződéskor. &lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Times New Roman; COLOR: #003300; FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;Azt viszont tudom, hogy egy mosolynak, ami szívből jön és őszinte varázsereje van. Mondhatnám, gyógyító ereje. &lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Times New Roman; COLOR: #003300; FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;Amikor megérkezem a kisunokáimhoz Lacika, ha komoly arccal közeledek felé és nem mosolygok csak beszélek ő is komoly arcot vág, mintha fel sem ismerne.&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Times New Roman; COLOR: #003300; FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;Mesike viselkedése is hasonló, de a hangomat meghallva már csacsog, nevetgél. Így mire beérek hozzá nekem már nevetni kell! És ez őszintén áramlik belőlem, mert elfelejtem az út fáradalmait vagy problémáit és már csak velük vagyok!&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-FAMILY: Times New Roman; COLOR: #003300; FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;Ahogy Lacikára mosolygok az ő arcán is megjelenik a vidám mosoly, vagy éppen huncut, esetleg szerény mosoly. A gyerekek átveszik a szülők hangnemét, kedvét, szavait és mosolyát is. Látom a fiam arcán, amikor hazaér a gyerekeihez, hogy &quot; leveti&quot; a hétköznapi, aznapi gondokat és átöltözés közben szinte átváltozik : komolyból vidám, mosolygós, vicces emberré. Nekem ilyenkor olyan felszabadult, könnyű érzés van a lelkemben. Látom a menyemen is, hogy ez milyen jó hatással van rá. Az egész napi nehéz tevékenység is, amit a gyerekekkel tölt megkönnyebbedik, lazább lesz.&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>