<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Nagymami 2</provider_name><provider_url>https://animama.cafeblog.hu</provider_url><author_name>animama</author_name><author_url>https://animama.cafeblog.hu/author/animama-2-2/</author_url><title>Hosszú hétvége</title><html>&lt;em&gt;&lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;Ez a hétvége is olyan lesz, mint a többi. Begyűjtöttem a munkáimat, amit hétköznap nem volt időm megcsinálni. Rengeteg dolog fel tud halmozódni, de valószínüleg én is halmozok. Ma megvettem Lacikának a kisautót, amit lábbal tud hajtani. Közben betértem egy textil boltba is, ahol farmerszoknyához való anyagot vettem Mesikének. Ezt fogom varrni a három nap egyik programjaként. Nem bánom, hogy nincs változat. Legnagyobb várakozásom most az, hogy meghívást kaptam a jövő héten az Anyák és nagymamák ünnepségére az óvodába. Mesike egy szót nem mond, csak a menyemtől tudom, hogy ő is fog szerepelni. Csak beteg ne legyen, mert attól mindnyájan szomorúak leszünk. Persze a legjobban ő, hiszen nagyon készül, mint a legtöbb óvodás. &lt;/span&gt;&lt;/em&gt;

&lt;em&gt;&lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;Mivel a Mezőgazdasági bolt mellett is elmentem ezért muszáj volt vennem egy kis évelő virágmagot is, amit majd megosztok Mesikével is. A kiskertembe pedig még megpróbálom beszuszakolni. A főzési tudományom pedig felmondta a szolgálatot, mert egyáltalán nem jut semmi az eszembe. Lehet, hogy éhezni fogunk vagy csak kenyeret eszünk majd. Úgyis van egy kis feleslegem, amit időnként mérgemben szoktam felszedni. Azután, ha visszajön a jókedvem elfelejtek enni és le is adom. Annyira azért nem, mint a hosszú évekig tartott 57 kg volt!  Pedig a ruháim arra várnak! &lt;/span&gt;&lt;/em&gt;

&lt;em&gt;&lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;Erről jut eszembe, amikor május elsejére fel kellett iratkozni a táblára kitett papírlapra, hogy megyek felvonulni. Nem mentem! Viszont, amikor egészen fiatal voltam nem is volt olyan rossz a felvonulás. Akkor még nem kellett iratkozni sem, mert mentek az emberek. Az idősebbek azért, mert nem mertek nem elmenni, a fiatalok meg azért mert együtt lehettek.&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;

&lt;em&gt;&lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/2012/04/pünkösdi-rózsa.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft size-full wp-image-373&quot; src=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/2012/04/pünkösdi-rózsa.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;138&quot; height=&quot;103&quot; /&gt;&lt;/a&gt; Ez még nem az én pünkösdi rózsám, de ilyen lesz, mert a három évvel ezelőtt ültetett növényeimen megjelentek a bimbók. Jó sokáig váratot magára és jó, hogy nem akartam elhinni, hogy ezek soha nem fognak virágozni. Naponta többször is megnézem a virágbimbók fejlődését. &lt;/span&gt;&lt;/em&gt;</html><type>rich</type></oembed>