<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Nagymami 2</provider_name><provider_url>https://animama.cafeblog.hu</provider_url><author_name>animama</author_name><author_url>https://animama.cafeblog.hu/author/animama-2-2/</author_url><title>Fogadalom</title><html>&lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Most már tényleg megígértem magamnak, hogy nem fogok annyi mindent  főzni és sütni, mint a legutóbbi gyerekekkel való találkozásunkkor is tettem. Biztosan más nagymama is beleesik ugyanebbe a hibába. Azért nem jó ez, mert a sok tálalás miatt nem jut idő és figyelem a gyerekekkel való játékra és nekik ez lenne a legfontosabb! Ígérem, hogy ezután csak 3 fogás lesz.&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;

&lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Drága kicsinyeimet nem győztem elhessegetni magam mellől amikor őket nem az evés érdekelte, hanem az, hogy együtt játszunk .Csakhogy a felnőtteknek is szeretnék kedvezni ! A fiam inkább a halféléket szereti, a gyerekek pedig a csirkét, a férjem pedig a birkapörköltet, a menyem pedig a rántott húst. A többiek mindent. Hasonló a süteményekkel.&lt;a href=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/2012/10/okt.2012-ben-023.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-medium wp-image-499&quot; src=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/2012/10/okt.2012-ben-023-300x199.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;199&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;

&lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt; Igazi játékra és sétára akkor került sor, amikor elhagytuk a házat és kimentünk a csodálatos Duna-partra. Hát az tényleg az volt a tegnapi gyönyörű napsütésben és az ősz színeiben. Lacika, amíg dobálta a kavicsokat a vízben azt mondogatta csak úgy magának, hogy szeretem a Dunát, szeretem a Dunát.Olyan megnyugtató volt a lemenő nap fényében nézni a vizet és az ősz színeit. A kicsik és mi is nagy élvezettel néztük a hullámokat, amelyek egy- egy kishajó elvonulásakor csapódtak ki a partra. Na és a fára mászás!  Mesike, mint egy kis gepárd úgy kapaszkodott és simult a fák vastag törzsén, amelyek már megadták magukat az öregségtől és a talajra borultak. A sok &quot;kincsből&quot;, ami a kavicsok között a parton volt nem győzték keresni a szebbeket és néhányat emlékül eltették. Ez idő alatt már én is kipihentem magam. Ez volt a nap legszebb része!&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/2012/10/őszidunamesivel1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft size-full wp-image-500&quot; src=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/2012/10/őszidunamesivel1.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;245&quot; height=&quot;288&quot; /&gt;&lt;/a&gt; &lt;a href=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/2012/10/kettenaparton2.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignright size-full wp-image-505&quot; src=&quot;https://animama.cafeblog.hu/files/2012/10/kettenaparton2.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;256&quot; height=&quot;171&quot; /&gt;&lt;/a&gt;</html><type>rich</type></oembed>