Élettapasztalat 2 évesen

2012 május 7. | Szerző: animama |

Rengeteg dolgot megtanultunk eddigre. Most lett a pici unokám 2 éves. Mennyi újdonság már a múlt héten is. Egyre magabiztosabban mászik fel a csúszda lépcsőfokain. Sőt túl merész is, mert egy pillanat alatt fent terem, ami egészen ijesztő, mert alatta nincs puha talaj, de azért is mert fent a tetején megáll és úgy néz ki, mintha lefelé is szeretne menni és nem csúszni.

A kismotoron vagányul kanyarodik úgy, ahogy a versenyzők szoktak. Nagyon kitartóan tud kérni és nem tágít addig, amíg a kérését nem teljesítjük. Nem lehet csak úgy lerázni. 1-2-3 és 10,” menek” kiabálja hangosan, ha bújócskázni szeretne.Szereti a rendet, mert gyakran magától is kérés nélkül pakolni kezd. Szétnéz a dobozok között és megpróbál csoportosítani. Imádja a mosogató gépből való ki és bepakolást. Gyakran segít az anyukájának. Az evőeszközöket a végén már csak dobálja a fiókba, de ott van minden a helyén. A levett pelust is a kidobandó helyre viszi és ott puff, ledobja. Nagyon öntudatosan hajtogatja időnként, hogy nem-nem! Persze igent is jelenthet. A zenét és dalokat ugyanúgy szereti, mint a nővére, de teljesen másként adja elő. Szemben  áll velem és egyre hangosabban énekel, itt-ott eltalálva a szöveget. A lényeg, hogy dalol és vidáman, boldogan. A rajzolgatás sem maradhat el. Kis köröket húz,majd hajtogatja, hogy “szeme-szeme”. Ki ne hagyjam a béka ugrásait, mert azok igazán kiválóak! Különösen azóta fontos, mióta a fűben megláttak egy hatalmas békát! És úgy eszik, mint egy kis úriember. Időnként szalvétával megtörli a kezét és a száját. Ezzel sem lesz gond, ha étterembe mennek majd. Egyenlőre hozzánk jönnek és akkor a papa is kap sok puszit, mert mostanában ő kap többet nem én. Ilyenkor irigykedek!