Karácsony

2011 december 25. | Szerző: animama |

 

 Ónos esőben indultunk útnak a gyerekekhez. Sok kicsi és nagy csomaggal. Megvarrtam Mesikének a legújabb szövet kötényruháját és a maradék anyagból Lacika nadrágját díszítettem. Sütöttem beiglit, apró süteményeket. Nagyon jól sikerült a lekváros csillag és a mézes is. Zserbóból 3 adagot kellett készíteni. Úgyhogy a végén már azt sem tudtam, hogy hol áll a fejem. Kár, hogy nem esett egy kis hó. Úgy hiányzott.! Volt ugyan, de az kellemetlen jeges, csúszós valami lett. Igyekeztünk is vissza, hogy nehogy jeges úton kelljen vezetni.

 Mesike kapott egy hercegnői ruhát, így az én általam varrtra rá sem hederített. Dehát mit is gondoltam?! Nagyon élvezte a szép, csillogó ajándékot. Így van jól! A cica viszont hozzá került és nagy örömmel játszott vele egész este. Lacika meg ezzel nem törődött. Csak a kis munkagépet tologatta szorgosan. Mesike most kezdett el foglalkozni a kisbabával, így nagyon boldog volt amikor a nászasszonyomtól kisággyal, cumizó, édes kis babát kapott. Minden a fa alatt volt, amikor elkezdte bontogatni a csomagokat,azt is amit nem ő kapott. Igen elcsodálkozott, amikor kibontotta. Ettől kezdve próbáltam irányítgatni. A csomagoló papír gyerek mintásait keresse!

A rántott harcsa nagyon ízlett mindenkinek, mivel nem volt benne szálka, a gyerekek is ehettek. Szép kis este volt mindnyájunk számára! Még az is nagyon jó, hogy lassan mindkét gyerek meggyógyult! Persze Mesike nem járt óvodába.