Kiskertem nyári virágai
2013 június 30. | Szerző: animama
A szememet gyakran pihentetem kiskertem virágain, amiket évek óta nevelgetek.
A télen virágzó ciklámenek már a kis házban pihennek, ahol a szerszámokat tartjuk.
A hortenzia viszont ontja virágait. Kedves ismerőseimnek levágok néhány szálat belőle. Sokáig megmarad vázában is. Az idősebb hajtások virágai még tovább. Korán reggel kell belőle csokrot készíteni. A déli napsütéskor összehúzódik, mert nem szereti a nagy meleget. Tavasszal szoktam ritkítani a régi ágakat visszavágva, hogy átadják helyüket a fiatal hajtásoknak. Ősszel pedig szaporítom, amit később tovább adok a barátaimnak.
A kert hűvösebb részén nyílnak a liliomaim. Most nagyon szépek. Bőven van rajtuk virág és erős száraik magasra kiemelik őket.
A muskátliból a “paraszt” marad meg évenkénti felélesztéssel a téli pihenő után. Nyár végén, mielőtt beviszem őket a pincébe új hajtásokat dugok le a földjükbe és tavasszal már az újabbakkal cserélhetem a nagyon régieket, amiből már három -négy éve metszettem az elkorhadt szárakat.
Pompás virágokat hozott a fokföldi ibolya is. Tőosztással szaporítom. Az alsó leveleket időnként lecsípem. Így 4-5 évig , van amelyik tovább is szépen virágzik a félig árnyékos helyen. Minden évszakban van valami, amivel bíbelődhetek és persze gyönyörködhetek.
Nyári ruhatár
2013 június 25. | Szerző: animama
Az elmúlt nyárra varrott kis ruhák és nadrágok jó része még használható. A méret viszont változott!
Csakhogy amit egy kislány felvesz, az nem jó a kisfiúnak. Sőt a színek miatt tiltakozás történik, mert a fiúknak nem való a rózsaszín és a többi! Mindkét gyerek igen jól képzett a ruhák területén. Ők már meg tudják állapítani, hogy mi való nekik és mi nem!
Így aztán minden esetben nagy gondot fordítok a színek kiválasztására, amikor anyagot vásárolok a kicsiknek. Egyre több a méterszám és persze a költség is. Mégis igen nagy örömmel kezdek a tervezéshez és próbálok valami újat is megvalósítani, ami eddig még nem szerepelt.
A múlt heti nagy forróságban mást nem igen tudtam csinálni a lakásban, olyat ami kedvemet javította volna. A kislány szoknyára 1 m 20 cm virágos anyagot vettem.
Hosszában kétfelé vágva összevarrtam a szoknya bőségét meghatározva, majd beráncoltam a derekát.
A derékrészt 60 cm hosszú és 25 cm széles csíkból varrtam össze. Előbb hozzáigazítottam az alsó részt. Majd gumiszalagot fűztem bele 4 cm- rel kevesebbet, mint a derék. Nagyon jól sikerült!
A nadrágot hosszúra szabtam, hogy este megvédje a szúnyogoktól a lábakat. Az anyaga pamutvászon. Egy zsebet is tettem rá. 110 cm hosszú csíkos anyagból 1 méter kellett. Egy 30 cm- csík maradt mindössze belőle, ami majd szoknyára pótlásnak jó lesz.
A kisfiú nadrág mindössze fél méterből készült és térdig ér. Egy kiskutya, varrható matricát tettem az elejére, hátra pedig farzsebet. 
Mérgelődés
2013 június 18. | Szerző: animama
Nem nagy dologban kellett egyensúlyoznom az utóbbi két hónapban. A régi, 10 éves elektromos kávéfőzőnk kipruccant májusban. Szerencsére a kotyogót nem dobtuk ki. Azt vettük elő. A nagy melegben viszont a villany kávéfőzőt használnánk és nem kapszulásat.
Vettem is egyet 13 ezer forintért. Meggondolatlan voltam! Hiába nézegettem az üzletben, otthon derültek ki a hibák: nagyon gőzöl, a beállító gombját nem tudjuk csak erővel elforgatni és másfél hét után már nem adta ki a kávét. Bármit tettem vele, egy kevés adag után begorombult és zörögve ugrándozott.
Vissza vittem, ahol vettem. Elküldtek a szervizbe. Olvassam el, hogy hol van! A város másik végén volt. Megígérték, hogy egy héten belül telefonálnak. Na azt várhattam!! Úgyhogy mi hívtuk őket többször is. Egy hónap múlva végre kaptam egy csekket, amit vagy levásárolok vagy a pénzt kérem vissza. Az utóbbi újdonságnak tűnt! Állítólag nem szokták!
Pénzzel a kezemben újabb körútra indulok, az Internetet is böngészve, hátha nagyobb szerencsém lesz! Elektromos, darált kávés legyen! Nem kell hozzá gőz és kapuccino készítő és 10 évig működjön legalább!
A mérgemet pedig próbáltam levezetni a kertészkedéssel és varrással. Ezek eredményesek is lettek.
Elkészítettem néhány óra alatt a két gyereknek a két nyári nadrágot. Egyenlőre hosszút, mert a térdüket már mindketten jól lehorzsolták a rövid nyári nadrágjukban. Elégedett vagyok!
Gyerekekkel esős időben
2013 június 12. | Szerző: animama
Feladja a leckét a szülőknek ez a mostani esős idő. Nekem is úgy kell terveznem, hogy ha nem mehetünk ki a szabadba, akkor is legyen értelmes elfoglaltságuk a kicsiknek és ne csak a DVD-t nézzék reggeltől estig.
Ők nagyon szívesen csatlakoznak az ötleteimhez. Persze nem egyforma intenzitással és érdeklődéssel, de igyekszem mindkettőjükre figyelni: az 5 és 3 éves kor igényei nem mindig esnek egybe, de összehangolhatók.
Így aztán felkészülten érkezek hozzájuk. Megtervezem a lehetséges variációkat arra, ha nem tudunk az udvarra és a játszótérre menni. A sütemények és ételek mellé viszem a tervezett játékok kellékeit is. Ami persze náluk is van abból nem pakolok be.
Mindketten szeretnek rajzolni, de nem azonos ideig. Ezért aztán írólap és ceruza rengeteg van otthon, de az olló valahogy mindig eltűnik. “Lehet, hogy a szülők dugják el előlünk?”
Legutóbb, amíg a konyhában rendet csináltam meglepetésemre,csendben felépítettek egy “palotát” azokból a fakockákból, ami még a fiamé volt annak idején. Időnként festenek is rá! Nem vettem észre ügyködésüket. Csak az eredményt mutatták. Az arcuk elárulta, hogy milyen örömmel készítették együtt.
Színes papírokból hajtogattam Mesikével a csónakot és a forgót. Mindegyikből többet is, mert a kicsinek is készítettünk, amíg ő az autóit tologatta a megszokott helyén. A kis szívet két azonos alakból fűztük össze, úgy, hogy a széleket bevágtam és akkor már össze lehetett kapcsolni. Az elkészített játékokkal persze játszottunk is.
Amikor az eső szünetet tartott kimentünk a nyuszikat megetetni, amit 3 hete kaptak. Sok mindent megtanultak már róluk és nagy élvezettel etetik a karalábé, zöldségek, káposzta és az udvaron leszedett gyermekláncfű levelével. Mindezt csak a rácsokon keresztül, mert közben rájöttek, hogy nem lehet őket kézbe venni.
Még pórázt is akartak rátenni de nem sikerült. Így aztán közelről csak akkor simogatják, ha én veszem ki őket az ölembe a ketrecből. Rá kell jönniük, hogy a nyuszi is egy állat és nem simogatásra való. Sok gondoskodásra van szükségük, amiért ők maguk nem tudnak tenni. Ha az udvaron csend van, akkor tudom, hogy etetik a nyuszikat a levelekkel és számíthatok rá, hogy egy darabig ott is maradnak. Bent a lakásban pedig elkészítettük közösen az ugró nyuszikat. Sikerült “átvészelni” egy esős napot! 
Természetben
2013 június 4. | Szerző: animama
Ilyenkor nyár elején nagyon egyre nehezebb a lakásban maradni, mert hív a természet. Szerencsére van is lehetőségünk az időjárás függvényében nagyokat sétálni, kirándulni és természetesen kertészkedni.
Az újonnan megépített sziklakertem növényei egyre szaporodnak fűszernövényekkel is. Kis terület, de mégis olyan sokat jelent nekünk. Általuk új dolgokkal is megismerkedtem sokkal mélyebben, mint az eddigi ismereteim.
Használtam például a kakukkfüvet, de virágát még eddig nem láttam. A csombor is szerepelt az ételeink ízesítésében, de magával a növénnyel még nem találkoztam. A citromfű egyre terebélyesebb és messzire érezni az illatát. A férjem is dédelget egy kis cserjét, ami már virágzott cserépben, de most kiültette a szabadba.
Gyerekkorom óta szeretem a kerti virágokat. Az unokáim is felfigyelnek egy-egy szép növényre és gondosan ápolják a tőlünk kapott virágaikat is. A játszótéri séta közben, ha mezei virágra akadnak néhány szálat anyának visznek haza. Különösen tetszik, amikor a 3 éves kicsi adja át a csokrot. Jó látni az örömteli arcocskáját, ahogy fiú létére kezében szorongatva viszi a virágszálakat. Mesike pedig pironkodva, meghatódva fogadja, ha valakitől kapja.
Megcsodáljuk a magasra nőtt hatalmas fákat és lakóit a harkályt, cinkét sárgarigót és a többieket.
Jön az óvodai szünet, amikor már nem kell hajnalban felkelni, pakolni és indulni. Legpihentetőbb elfoglaltságuk lehet a természetben való gyönyörködés, játék.
Nyuszit kaptak ajándékba a szülőktől. Nagyon élvezik az etetésüket és a velük való foglalatosságot. Sokáig elidőznek a ketrec előtt. Ilyenkor nem kell félteni őket! A legjobb bébi csősz a két nyuszi, akiket Zsófinak és Lillának neveztek el. Tudják már, hogy mivel kell etetni őket, melyek a kedvenc zöldségek és magok. A viselkedésüket is figyelik és próbálják megérteni őket. Olyan aranyosak, amikor elmagyarázzák nekem, hogy hogyan kell etetni és gondozni a nyuszi gyerekeket, mert még azok.
Fán, fűben, földön és vizen
2013 május 30. | Szerző: animama
Az óvodai évzáró ünnepség után a gyerekek megrohamozták az egyetlen kis diófát, ami a pici udvarrész füves részén áll.
Először csak a földön matattak, majd, amikor Mesike nekilendült a fának a többiek is próbálták követni. Ő rutinosan kereste az ágakat, amiben meg tud kapaszkodni és vissza ereszkedni. Látszott a kicsiken, hogy követni szeretnék, de az izgalom is, hogy nem merik.
Az én kis unokám boldogan” röpködött” az ágak között. A feszültség, ami az ünnepség alatt felgyülemlett benne eltűnt és helyét a boldog öröm vette át.
Az egyik legkedvesebb játékunk volt gyerekkorunkban a diófánk tetején volt. Ő volt a királynői várunk vagy inkább menyasszonyi, mert akkoriban nem voltak hercegnők. Függönyből készült fátyollal lebegtünk, énekeltünk a fa ágain a szomszédok nem kis “örömére”.
Az egyik ágon hinta lógott és volt egy jó kis leugró is, amin csimpaszkodva, hintázva ereszkedtünk le a magasból. Az egész napot kint töltöttük szülői felügyelet nélkül.
Persze az unokáim is igen sokat ugrándoznak a fűben, locsolják a virágaikat és berendezik a csúszda alját, ahol a kis lovakkal és pónikkal önfeledt játékkal foglaljál el magukat.
A nyári forróságban, amikor sehová nem lehet menni a kis kádak telnek meg vízzel és melegszenek a napon a déli fürdésig. Elképzelik a Balatont és fürdőzést játszanak. A játszótérre ritkábban megyünk ilyenkor.
A gyerekeknek természetben töltött idő és társaság a legjobb játék, amibe bele lehet feledkezni és elmerülni.
Pünkösdi rózsa és a többiek
2013 május 16. | Szerző: animama
Pünkösd közeledtével még többet foglalkozom a virágaimmal, különösen a pünkösdi rózsával. Két helyen is van a kertben már vagy 6 éve, de még egyszer sem virágzott. A múlt héten viszont az egyik tele volt virággal. Amikor közelebb mentem, akkor láttam, hogy fel van díszítve. Nem tudtam, hogy nevessek-e vagy sírjak!? A férjem ajándékozott meg az élménnyel. Összeszedtem és vázába raktam. Szeretem!
Az új sziklakertem viszont egyre több örömet jelent. Nézegetem őket kora reggel egy-egy csésze kávéval a kezemben vagy akkor amikor az előző nap a gyerekekkel voltam és bizony elfáradtam.
A levendula most kezd virágozni. Egyenlőre ici-pici halvány kékek vannak a szárak végein. Nem mindnek tudom a hivatalos nevét,már el is felejtettem, mert nevet adtunk nekik: mézecske a méz illata és fehér virágai miatt.
Sünike: olyan az alakja és a formája is.Az árvácskákból egy-egy tő van, de folyamatosan virágzik és a telet is jól bírja.
Ő a saját nevelésem. Kövecske a kövi rózsa és ibolykák körben, amelyek szintén nálunk szaporodtak. Már elvirágoztak, de zölden is szépek. 
A nyári szegfű illatával betölti az estét, pedig csak egy pár szál van még belőle. Évelő és jól bírja a szárazságot is.
Óvó nénik dicsérete
2013 május 11. | Szerző: animama
Nagy izgalommal vártuk az óvodába szóló Anyák napi ünnepséget, amire mindkét nagymama és természetesen Anyuka kapott meghívót.
Ez a nap azért is volt számunkra jelentős, mert a kisebbik unokánk születésnapját is tartottuk, mert pontosan ezen a napon született.
Tavaly már láthattam a csoport szereplését, de ezen, mivel már középsősök lettek, sokkal több egyéni szereplés volt. Végig nagyon izgatott voltam úgy, ahogy annak idején a fiam szereplései alkalmával. Nem is sikerültek a képek, amelyeket bent a teremben készítettem, mert elfelejtettem bekapcsolni a villanót. Már régebben rájöttem, hogy nem megy nekem együtt a fényképezés és a műsor, mert érzelmileg nem tudom együtt követni. Utólag viszont bánom, ha nem nézhetem meg a felvételeket, amit én készítettem.
A csoportban 26 gyerek vonult be, akiket a két óvó néni igazgatott aztán félkör alakba. Váltakozva adták elő a játékos dalokat, énekeltek közösen és szerepeltek virágokról, óvodai ismeretekről. Tréfás jelenetekkel mutatták be az élet apró dolgait, amivel a kicsik is találkoznak. Nem győztem csodálni az óvó nénik által válogatott és betanított jelenetek életszerűségét, az aranyos kis dalokat, játékokat. Egy- egy gyereket ügyesen térítettek vissza, ha a figyelme kikalandozott a szülők felé.
Nagyon büszkék voltunk a kis unokánkra, mert az elég hosszú szerepét gyönyörűen, kedvesen és igen szép kiejtéssel adta elő társainak, akik a szerep szerint virágok voltak. A műsor végén minden anyuka és nagymama kapott virágot. Alkalmunk volt megnézni a falakra kitett képeket, amit a kicsik készítettek.
Az óvodából gyalog sétáltunk haza, ahol vacsorával és tortával köszöntöttük a kicsi Lacikát három éves szülinapja alkalmából.
Sziklakert a homokon
2013 április 23. | Szerző: animama
Megújultunk! A régi tuját kivágva egy nagyobb felületet kaptunk. Körben kövek voltak, amik maradtak is a helyükön. Csak egy kicsit igazítottunk rajta, hogy szép kört alkosson. Homokos talajon kicsit furcsa a sziklakert, de annyira megtetszett az újdonság , hogy azonnal hozzá is láttam a növények beszerzéséhez. Végre egy kis helyen telepíthettem többfajta virágot! Most még kicsik, de remélem jövőre már gyarapodni fognak, mivel évelők.
Az egyik széléhez a régen telepített kék primuláim vannak, amelyek most nagyon szépen kéklenek. Szerették a sok esőt! Közöttük valamilyen gyorsan terjedő ibolya féle van, amikből kiszedtem és áttettem a kert széleire körbe. A kutyák miatt őket tartottam a legjobban pótolhatónak.
A kövek közzé pedig pázsit violát raktam.
Kőtűrőfüvet fehér színben. Rózsaszín dohányvirágot.
Kövirózsát, évelő árvácskát, tatárvirágtövet, évelő, hidegtűrő szegfűt.
A közepe még egyenlőre üres. Nagyon jó kedvvel néztem utána és terveztem meg az új kertem kis darabját. 
A kicsik is ültettek otthon virágot, amit naponta figyelnek és lelkesen öntöznek. Az egyik fehér a másik rózsaszín. Locsolják a többi növényt is, amire egyre több figyelmet fordítanak. Mesike rajzain pedig csodálatos színkavalkádban pompáznak az emberarcú virágok és röpködő pillangók.
Családi találkozók nyáron
2013 július 9. | Szerző: animama
Nyáron tartjuk a nagy családi találkozókat. Kell valaki, aki ezt fontosnak tartja! Régebben nekem volt fontos a megszervezése a fiam születése után. Azért, hogy tudja nincs egyedül a világban!
Sokan vannak körülötte, akiket, ha nem is lát gyakran, de hozzánk tartoznak. A szervezés nem könnyű, mert nagy távolságokat kell megtenni azoknak akik a családhoz tartoznak. Szerencsére nem külföldről kell haza jönni!
A különböző korosztályok találkozása és elhelyezése sem egyszerű dolog. Mindenkivel részletesen kell megbeszélni, hogy kivel jön és hol tud elhelyezkedni, ha a távolság miatt nem tud éjszakára haza menni. Eddig mindig megoldódott.
A fiatalok szerencsére közeli helyeken laknak, de az idősebbek messziről érkeznek. Az ételek elkészítését is régebben én vállaltam magamra, de mára már minden bátorságom elszállt! A fiatalok vették át a staféta botot a megrendezésben és a vendéglátásban is.
Az idei találkozón süteményekkel egészítettük ki menüt. Mindenki kedvére vehetett az ételekből és italokból is. A forma is a fiatalokhoz igazodott. Tetszett a lazaság és az, hogy kedvére csatlakozhatott mindenki azokhoz, akikkel beszélgetni vagy játszani akart.
A sok gyerek is megtalálta a kedvére való és korban hozzáillőket. A tavalyi találkozón még együtt kavartuk a fánk tésztáját, ami az én specialitásom és imádják a gyerekek és a felnőttek is. A hozzávaló saját készítésű baracklekvárom pedig mindenki kedvence lett. Az idén ez már elmaradt.
Az itthon elkészített, de mindenki által elismert zserbó került a vendéglátók asztalára. Nekem pedig maradt időm arra, hogy fiatalosan és szépen felöltözzek. Kedvemre beszélgethessek a családból bárkivel vagy csak úgy elmélázva nézegessem a kicsiket és fiatalokat. Találgassam, hogy ki-kicsoda az idősebbek közül. Emlékezetes marad számunkra az idei találkozó is!
Oldal ajánlása emailben
X