Március 15. hóeséssel
2013 március 15. | Szerző: animama
Emlékszem hasonló időjárásra. Akkor is hullott a hó, de nem ilyen kitartóan és fenyegetően, mint ezen a mai napon. Ráadásul nagyon hideg is van és a szél orkánszerűen fúj, keverve a havat össze-vissza.
Szerencsére nem kellett sehová mennem! Szinte az egész napot átaludtam, kipihenve az előző napok fáradalmait. Érezték a kicsik is ennek a közelgő időjárásnak a nem szokásos alakulását, mert a hét elején a napsütéstől és esőtől kezdve minden volt.
Mivel minden napot együtt töltöttünk reggeltől estig láthattam és érezhettem az ő hangulatváltásukat is. Egyszer nagyon jókedvünk volt, máskor pedig levertek és szomorúak lettünk minden ok nélkül.
Napsütéses időben és az udvaron való játék után készítette Mesike a rajzát, amin a családot ábrázolta. Nekem rajzolta, amit amikor a papának haza vittem megmutatni azonnal kért ő is egyet. Szívesen készítette a kis unokám, de az már más lett. A papa nagyon büszke rá!
A hét eleji gyönyörű időben még a homokozó játékokat is előhoztuk. A másnapi szemerkélő esőben pedig sétáltunk egy nagyot a környéken.
Délután egy szomszéd iskolás kislánnyal együtt “ickáztunk”. Mi így neveztük annak idején ezt a játékot, amibe a berajzolt négyszögekbe kavicsot dobtunk és azután fél lábon beugráltunk és vissza. Nagyon tetszett nekik! Mára már belepte a hó a játékokat. Az élmény megmaradt és ha jön a jó idő csak fel kell eleveníteni.
Húsvéti díszítés kicsikkel
2013 március 10. | Szerző: animama
Nálunk nagyon szeretik a húsvéti készülődést a gyerekek. Mindenki igyekszik kivenni a részét a felkészülésből és az ünnepre hangolódásból. A tulipánok és egyéb díszek az ablakra is felkerülnek.
Mesike már jól bánik az ollóval, ragasztóval, hiszen az oviban is nagyon sok szép dolgot készítenek. Asztali dísznek szántam az iker nyuszikat, amit a minta alapján egyszerre vágtam ki. Azután pedig ők rajzolták be a szemeket, orrot, bajuszt. Egy gémkapoccsal összefogtam és így már az asztalra is tehető.
Tetszett nekik, hogy egy nyusziból sok lett! Ha az aljára kemény papírt ragasztunk tehetünk bele különböző dolgokat a húsvéttal kapcsolatban.
A konyhai üzenő füzetet a menyemnek szántam. Kicsi lapokat fűzök be az aljára. Ha betelt lehet cserélni.
A tulipános legyező elkészítése szintén egyszerű és a kicsik már körbe tudják vágni és kiszínezhetik tetszésük szerint. Lehet belőle csokrot, legyezőt és ablakdíszt is készíteni. Egyesével felhasználva pedig nevet lehet ráírni és a tányérok mellé helyezni sok vendég esetén.
A madarak szintén kedves játékok. Színes fonallal felkötve egy kis faágra röptető is lehet. Elkészültük után mi is kivittük őket az udvarra és a két kicsi úgy kergetőzött. Az óvodában is tanulták már a hajtogatást. A szárnyak és a farok pedig így készül. A szemeket és a csőröket szintén ők festik ki. A madár alaprajz pedig olyan egyszerű, hogy a kisebbek is gyakorolhatják a nyírást. Félbehajtás után a szárnyak helyén lévő lyukat én vágtam ki, de a beillesztést és a farok beragasztását már rájuk bíztam. 
Délelőtti foglalkozás
2013 február 27. | Szerző: animama
Sajnos nem mindig sikerül úgy a gyerekek hétvégéje, mint ahogy azt eltervezték. Az utolsó nagy hóesés idején síelni mentek, ahova a papa is elment, hogy egy új kesztyűt vigyen a kicsiknek, mert a felét elhagyták már.
Éppen akkor érkezett, amikor Mesike a felvonó alatt feküdt és nagyon sírt. Már régebben síelhettek és ezért már fáradt volt. A térde pedig nagyon megfájdult, amiért nem tudott tovább menni és elengedte a vontatót.
Nagyon nehezen tudta a menyem levenni a lábáról a lécet. A papának adta ki ölben a gyereket.
Másnap is fájt a lába és nem tudott ráállni. Voltaren kenőcsöt kentem a térdére és langyos vizes ruhába tekertem be, mert sokkal melegebb volt a másiknál.
Majdcsak délutánra enyhült a fájdalma és bicegve már tudott menni. Persze addig ölben vittem az asztalhoz és a vécére meg a heverőre.
Az asztalnál aztán eléjük pakoltam mindenféle rajzeszközt, hogy kedvükre játszhassanak a DVD nézés után. Ez ihletet is adott nekik, mert “Az én kicsi pónim” c. filmet nézve készítette Mesike a rajzát.
Nagyon szeretik mostanában és többször is kérik. A másik DVD, ami szintén aranyos és a Lacika kedvence is, a “Kis vakond és a hóember”. Annyira kedves maga a film és a zenéje , hogy én is leülök nézni. A tavasz nyuszis képekkel jelenik meg és minden ami az évszak beköszöntével fontos: nyuszik szerelme, ajándékozás és a kis nyuszik megszületése.
Véletlenül láttam meg a csomagoló papír darabot, amit aztán felszabdaltam kis kártyákra és ezeket raktam ki szavakká, amit Mesike nagy lelkesedéssel le is rajzolt ill. írt: ANYA, APA, MAMA,PAPI, PAPA. Keresett a kezdőbetűkhöz más neveket is. Nagyon lelkes volt. Közösen találgattunk még a betűk melletti képek kezdőbetűjéhez szavakat. A baj ellenére jól telt a napunk és másnapra elmúlt a fájdalom is.
Felhők
2013 február 20. | Szerző: animama
A felhőket szoktuk nézegetni a gyerekekkel. Mindenfélét beleképzelünk és azt el is mondják. Nyáron a fűben hanyatt fekve, télen pedig a hóról figyeljük a változásukat. Képzeletük mindenfélét belerajzol és egy-egy érdekesebb láttán nevetve mutogatják felfedezésüket. Mostanában az érdekesebbeket meg is örökítem.
Karácsonyi ajándékként színházjegyet kaptunk egy operett előadásra. Nem nagy kedvem volt menni, mert különösebben nem ujjongok ezért a műfajért. De a papa mondta, hogy az ajándékot nem illik nem elfogadni. Már pedig, ha nem megyünk el, akkor ez azt jelentette volna.
A megérzésem vagy lehet, hogy a hozzáállásom a vonakodásomat mutatta. A nézőtér zsúfolásig telt idős emberekkel. Jól láttam a közönséget az emeleti helyről. A színpadot is, mert pontosan középen ültünk. Nagyokat nevettek az előadás alatt és igencsak vidám volt a közönség. A házaspárok fogták egymás kezét is, mint a szerelmesek.
Azon elmélkedtem, hogy az operett, mint műfaj hogy marad fenn, ha ilyen öreg emberek töltik meg a nézőteret. Persze később eszembe jutott, hogy öregek mindig lesznek! Bár elolvastam a műről előzetesen mindent, amit lehetett, de gyakran nem tudtam, hogy hol tartunk.
A tánc és a hozzá fűződő zene kapcsolt csak vissza az előadásra. Fent a mennyezet alatti német szöveget olvasgattam és így még a neveket is megfejtettem, mert hiába jó a hallásom gyakran nem értettem, hogy mit énekelnek. A többiek értették?
Túl hangos volt a szöveg és a zenekar is! Együtt pedig már egy össze-visszaság lett számomra. Nem éreztem magamban azt, hogy most jó helyen vagyok. Talán azért , mert tükörbe se kellett néznem és láttam, hogy” közel vannak a felhők”. A nézőközönség tükrözte ezt vissza annak ellenére, hogy vidám és mozgalmas darabot néztünk meg.
Valentin avagy Bálint nap
2013 február 11. | Szerző: animama
Kedves ünnep tulajdonképpen , hiszen szerelem nélkül az életünk milyen lenne?! Az is kedves, ha ilyenkor a párok kisebb ajándékokkal lepik meg egymást.
Én nem ilyenkor kapok a páromtól virágot, hanem ha engesztelésemre van szükség! A csodálatom és boldogságom viszont mindig jelen van a hétköznapjainkban és ünnepeken egyaránt, amikor a gyermekemmel és kicsi unokáimmal vagyok vagy éppen gondolok rájuk.
Róluk van szó reggelente, amikor a kávé elkészülte után leülünk és beszélgetünk közben. A mesét is várja nagypapa, amikor haza érkezek a velük töltött nap után. Mesélés közben elmúlik minden fáradságom, amit az utazás közben éreztem.
Róluk szól már a reggel, az este és a nappalok nagy része is. Ha nem is beszélgetünk, de gondolatainkat és érzéseinket az irántuk érzett szeretet hatja át. Szerelem ez is, mégpedig sírig tartó!
A természet is jól tudja, hogy mikor kell éledeznie. A nyolc éves ciklámenem minden évben erre az időpontra bontakozik ki. A szoba ablakából nézegeti a hóesést, ezért kivittem a teraszra, hogy megmutassam neki a havat közelről. Ő csak pompázik és virít, hozza virágait!
Sütés-főzés játékosan
2013 február 7. | Szerző: animama
Ez is olyan, amit a gyerekek szívesen csinálnak, ha hagyják és bevonják őket már korán a családi teendők sorába.
Túl sok is már manapság a sütés főzés a képernyőkön a TV műsoraiban és akárhová nézünk a napilapokban, képes újságokban. Úgy látszik ez a legolcsóbb megoldás!
Mindenesetre mi a kicsiket már egészen korán, két éves korukban bevontuk ebbe a játékba.
Mára már saját játékként tekintenek rá és ha eszükbe jut közös szórakozásként művelik. Persze úgy ahogy ők azt elképzelik, ha nem igazi főzésről van szó. Így csinálták ezt a múltkoriban, amikor levest főztem náluk és azt nem akartam cipelni itthonról.
Én végeztem a dolgomat ők pedig kihordtak néhány edényt a konyhaszekrényből a szobába. Közösen főztek, de mivel ez játék volt ezért az étel építőkockákból, műanyag zöldségekből és egyebekből készült. Nagyon jól el voltak, amíg én feltettem az igazi levest főzni. Kóstolót is kaptam, amit természetesen megdicsértem.
Az igazi sütésből sem maradnak ki. Nagyszerűen kezelik a nyújtófát és a tészták gyúrásában is részt vesznek. Így közösen készül a pogácsa és a fánk. A tésztájából egy-egy adagot maguk formálnak meg tetszésük szerint.
Családi összejöveteleken szinte minden gyerek szívesen kapcsolódik be az elkészítésébe. Van aki keverni segít, elsősorban a fiúk kedvelik. Legtöbben egy-egy formát is készítenek, amit alig várnak, hogy a sütés alkalmával előbukkanjon. Mindenki szívesen kipróbálja ügyességét. A fiúk a focizást is abbahagyják és beugranak a konyhába csak a móka kedvéért.
Igaz, készíthetem a farsangi fánkot is!! Itt az ideje. Nyáron is ezt sütjük a nagy vendégség idején. A házi baracklekvárommal csodálatos !
Farsangra készülünk
2013 január 26. | Szerző: animama
Gyerekjáték kint és bent: A téli hónapokban is jól eltölthetjük az időnket kint a szabadban és bent a lakásban is.
A kicsi unokámnak a legkedvesebb játékai az autók és akármennyi is van belőlük mindet sorba állítja, majd gyönyörködik bennük. Ide -oda tologatja őket és még ki tudja miket figyel meg rajtuk, de elég sok időt elpiszmog így velük. A lendkerekes autók versenyébe én is beállok illetve ülök , amit ő nagyon élvez és boldog nevetéssel nyugtázza, ha az ő autója lesz a győztes. Az összekoccanást is mókának tekinti, ahogy a kicsik szokták.
Kint a hóval birkózik. Kell a hómunkás! A lapátolást nem unja meg, addig amíg nem találok ki valami mást, rendületlenül folytatja. Hó tornyokat és sütiket készítettünk, amiket aztán ide -oda rakosgatott és nézegetett az elkészülte után.
Az óvodában pedig a farsang jön, amire katica jelmezt készítettem. Piros plüss anyagot és az elejére fekete vékony műszőrmét vettem. A csápját a papa csinálta meg műanyag drótból és a hajpántra erősítéssel. Fel is próbáltuk.
Előbb a szoknyát varrtam meg és az elejére tettem a hét pettyet, majd a felsőt, aminek az eleje fekete és a hátulján vannak a pöttyök. Fekete harisnyanadrág is van hozzá. Tökéletes lett! 
Óvodás kisművész
2013 január 19. | Szerző: animama
Azt hiszem ennyi rosszul sikerült képet nem készítettem még! Egyetlen oka az izgalom, ami úrrá lett rajtam azon a nyílt órán, ahol a kis unokánkat láthattuk balettezni.
Csak az vigasztal, hogy más szülők is hasonló helyzetben lehettek. Minden gyerekhez legalább 2 felnőtt látogató érkezett. Alig tudtunk megmozdulni az ajtó előtt a bemenetelnél, ahol a pici lányok méltósággal és fegyelmezetten várták szereplésüket.
Egymás vállát fogva indultak be a terembe a vendégsereg után. Én az ajtó mellett álltam, mert rettegve néztem, ahogy a kicsiket eltakarják a felnőttek. Az aggodalmam túlzott volt, ahogy az idősekre jellemző! A szülők vidáman foglalták el helyeiket, elsősorban ott ahonnan jól lehet fényképet készíteni és videózni.
Annyira édesek voltak a kicsik, hogy nem ment a fényképezés és az óra alatti művészi torna minden pillanatára való figyelmem megosztása. Kavarogtak az emlékeim is, amelyek Berczik Sárika néni óráihoz fűződnek.
A művészi torna megalapítója kitörölhetetlen emléket hagyott hátra. Ugyanazokat az elemeket láttam viszont kicsi unokám gyönyörűséges mozdulataiban, amelyeket egykoron én is kipróbáltam.
Jó volt látni az arcán a mosolyt és vidámságot, ami végig kitartott a 45 perces óra során. Pedig nem volt könnyű egyik gyakorlat sem. Az egész 4-5 évesekből álló csoport csodálatra méltó fegyelemmel és összhangban “dolgozta” végig az órát.
Kivonuláskor még visszafordultak egy-egy kört levezetőnek futni, amibe a vendég testvérek is bekapcsolódtak. Lacika is futás közben kiabálta, hogy én is táncolni akarok! A kicsik pedig egymást megölelve örvendeztek.
Öltözködés közben egymást kínálgatva cukorral, csokival fejezték ki barátságukat, ami ebben a körben alakult ki közöttük a félév alatt. A sötét, komor, esős, lucskos kinti időjárás egyáltalán nem befolyásolta jókedvünket, amikor egy kis étteremben még megünnepeltük unokánk első szereplését.
Ez a hét is jól kezdődik!
2013 január 16. | Szerző: animama
Kezdődött a hétfői nagy káosszal! Időben indultam a gyerekekhez, ahogy szoktam. A nagy hó miatt vártam illetve számítottam az akadályokra. A máskor másfél órás utam 4 órásra sikeredett.
Negyedórás útmegállás a vonaton és egy órás helyben csúszkálás az autóbusszal. Meg kell mondanom, hogy az autóbusz vezetőjéről csak elismeréssel tudok beszélni. Olyan türelmesen kezelte a helyzetet és próbált kikerülni a bajból azzal a rozzant csotrogánnyal, amin utaztunk, hogy kitüntetést kellett volna kapnia! Még a végén mosolyra is maradt figyelme vagy ereje.
A hóeltakarításról pedig a közutakon senki nem gondoskodott időben. Fél órás álldogálás után jelent meg a hótakarító és lapátolta az autóbusz elé a jegesedés elleni szerét vagy mit? Nem tudom! Aztán ment előre vagy 20 métert és folytatta velünk szemben a másik sorban a csúszkáló és keresztbe fordult autókat kerülgetve.
A fiatal utasok elmenekültek a buszról és maradtunk kb. öten. Végül megérkeztem és hálával gondolok a vezetőre, aki megtartotta türelmét végig.
Az időjárásnak köszönhetően 2 napot töltöttem a kicsikkel, mivel őket nem volt tanácsos sehová sem mozgatni otthonról. Itthon aztán várt a meglepetés a számítógépem levelezését megtekintve, mert kaptam 279 levelet a cafe blogtól. Köszönöm szépen! Nem győztem takarítani. Hát nem volt elég nekem a hó!. Mindet geza.miklo írta nekem ugyanabban az időben. Ezen kívül elolvastam, hogy lehetnék talán Bloggerina, nem balerina! Mindkettő szeretnék lenni!
Húsvéti nyuszi
2013 március 27. | Szerző: animama
A húsvéti készülődés és ünnep egybeesik kis unokánk születésnapjával. Plüss nyuszit kapott három évesen, de már igazira vágyik.
Megígérték a szülők, hogy megkapja. Az ígéret régebben született , ezért nem tudom, hogy nem álltak-e el tőle ebben a cudar időben. Nem szólunk bele.
Az sem biztos, hogy jelen tudok lenni, mert elkaptam valamilyen influenzát és nem tudom, hogy elmehetek-e. E miatt a papával is szerepcserére került sor, mert a héten ő vigyázott a kicsikre az egyik napon én pedig a kutyákra itthon.
Előtte felkészítettük egymást. Papírra le is írtam a nap menetrendjét, mert ő még soha nem került sorra. Nagyon korán kellett neki is kelnie és ráadásul ismét hóesés kezdődött. Kicsit aggódtam, de biztos voltam benne, hogy meg tudja csinálni!
Összeszedtem neki azokat a dolgokat, amit a gyerekek majd szívesen fogadnak: meggybefőtt, csokis győri keksz és egy mesekönyv. Ő mellé rakott még egy sakk készletet is. Gondoltam magamban, hogy jó lesz, ha megtalálja majd a végén.
Nem is hívott késő délutánig, amikor elmondta, hogy kicsit elcsúsztak az ebéddel és most délutáni alvás sincs, mert a gázszerelő dolgozott a pincében és ezért csak most ebédeltek. Ezen kívül minden nagyon jól ment, csak a szerelő akart elájulni a szoba láttán elszámoláskor.
A kicsik öltözködést játszottak, mégpedig ünnepi ruhát próbálva. Amit lehetett kipakoltak a szekrényből a játékok halmazára a ruha próbára. Kézen fogva álltak a papa előtt, aki meg is dicsérte őket, hogy milyen szépek.
A késő délutáni lefekvés sem maradt el. A papa szunyókált és ők addig az ágyba behordott játékokat kidobálták és ugrálni kezdtek. Mire vége lett az “alvásnak” már be is sötétedett és jött a menyem, hogy kicsit még kivigye őket a hóesésbe.
Szóval minden nagyon jól sikerült, ha nem is akkor, amikor megszokták és nem is úgy! Nagypapa sikeresen szerepelt az unokákra való vigyázás terén! Az élmény pedig, amit összegyűjtött ma is tart, mert hol erről, hol arról kezd el beszélni, jókat mulatva. Mesike pedig gyorsan megismerte a sakk figurák felállását a táblán. Tovább nem jutottak, mert a bábuk átváltoztak építőelemmé. Igaz, hogy nehezen találta meg a végén a készlet minden elemét, de megérte, hogy elvitte! Én is jól vigyáztam a kutyusokra, akik a hóesés miatt ki sem bújtak egész nap.
Oldal ajánlása emailben
X