Meggyes süti
2011 július 3. | Szerző: animama
Mesike névnapjára meggyes sütit és pogácsát viszek. Szeretik a mákosat, ezért meggyes-mákos sütemény lett belőle:
40dkg lisztet, 20dkg Bakony vajjal keverek, előtte még 1 kiskanál sütőport teszek a lisztbe. Majd a továbbiakban 3 egész házi tojást, 10 dkg porcukorral, csipet sóval, 1kanál házi tejföllel keverek. Az egészet összedolgozom és ketté választva két lapot nyújtok belőle, kb.1 cm vastagra. Az alsó lapra rápörgetem a 10dkg mákkal, fahéjjal, 10dkg porcukorral,50dkg magozott meggyel összerakott töltelélet. Befedem a másik lappal, tojás sárgájával megkenem, villával kiszúrkálom és megvonalkázom ferdén rácsosra. Alsó-felső sütéssel 180 fokon 30 percig sütöm. A sütőből kivéve hagyom kicsit hűlni és azután letakarom teljes kihűlésig.
A pogácsa titka, hogy nem szabad kiszárítani. 200 fokon, alsó-felső sütéssel 25 percig sütöm, 10 perc után leveszem 185 fokra a hőmérsékletet.
14 hónap
2011 július 2. | Szerző: animama
Lacika egyre jobban befészkeli magát a szívemnek abba a csücskébe, ahol a féltés a csendes öröm lakozik. Valahogy túl jó gyerek Mesike mellett. Nagy könnycseppek hullanak a szemeiből, ha Mesike megsérti valamivel. Akkor sír a legesendőbben. Ha éhes vagy szomjas általában nyöszörgéssel és hangulat változással közli, de nem csap nagy csetepatét. Csak a rágófogai nem jelentek meg még, ha jól tudom, de amíg Mesike minden fogáról és minden mozdulatáról volt képem, addig Lacikáról nincs elég.
Legtöbbször vagy a kocsiban tartom vagy ölben sétálgatok vele vagy nézem, hogy a talajon merre megy, mit csinál. Mesike minden igyekezetével igyekszik kisajátítani, ha velük vagyok. Nagyon nehéz megosztani a figyelmem. Mesike pörgését senki nem tudja követni csak hézagosan. Egyre többet játszik valamilyen játékot magában, de a nézőközönségre szüksége van. Csak a kezembe ad valamilyen figurát és ő játszik tulajdonképpen egyedül. Nekem inkább asszisztálni kell. Ilyenkor szoktam a másik kezemben tartani a 10 kilós Lacikát.
Időnként talpra állítom Lacikát, de ilyenkor még mindíg csak kalimpál. A tárgyak : székek,fiókok közelében viszont feláll és úgy ügyködik: tesz-vesz, kidobál és szét.
Szerencsére mindkét gyerek tömi az ételt magába: sokáig szoptak is, de mindenféle ételt, gyümölcsöt megkapnak,ami éppen terem. Jöhet eper, cseresznye, meggy, dinnye, tojás és tej, vaj, tejfel. Az allergia messzire elkerül bennünket, hála Istennek. De nem dohányzik senki a családban és igyekszünk változatosan enni. A húsok is jöhetnek! A colát, üdítőket nem ismerjük! Csak házi sütésű süteményt eszünk. Fagyit azt ritkán nyalunk.
Lacika beszédéből egyenlőre a baba, hapci,nem-nem tá-tá,pápá vehető csak ki.Ha jókedvű, akkor énekelget valamit. Kiváló ritmusérzéke van viszont. Én ezt nagyra értékelem!
Itt a következő névnap!
2011 július 1. | Szerző: animama
Egy szoknya, egy nadrág. Kertésznadrág és fodros szoknya .
Mesikének Július 5.-én van a nevenapja. Ezért igyekeztem befejezni a másik két kis ruhát, amit az ő névnapjára varrtam. Lacika pedig még egy nadrágot kap, aminek a térdére foltot varrok, csak a megfelelő anyagot nem találtam még meg hozzá.
Egyre jobban tetszik a varrás. Eleinte most, hogy újból elővettem örömömet lelem benne és egyre több ötletem is van. Az anyag maga elég sokba kerül, de ezzel az a bajom, hogy nem mindig jó amit megveszek. Találtam egy nagyon szép, vidám bársony anyagot, de amikor beavattam jött a színe erősen. Ezt egyenlőre félretettem. Biztosan valami kínai lehet. Nem tudom! Elgondolkodtató. Nem volt olcsó anyag! Tartok a festéktől. Ilyenkor nagyon bosszús tudok lenni és a kedvemet is rontja.
Mostanában, mivel nyár lenne, úgy látom, hogy erre van a legjobban szükségük, hiszen naponta többször is váltanak ruhát. Hideg van ma! Lesz még hőség biztosan!
Ünnep után
2011 június 28. | Szerző: animama
Köszönjük a jókívánságokat. Sikerült feladni rájuk az új ruhákat és még fényképet is készíteni. Mesike azonnal felvette a kisszoknyát és ettől kezdve mindent abba csinált. A kopogós cipő még nem jutott eszébe. Lacikának pedig betűrtem a nadrág szárát a zokniba. Valahogy adta magát és így más nadrág lett hírtelen belőle. Zokni nélkül elegáns. Meg is jártattuk az udvaron. Egyenlőre jól bírja az anyag a térden mászást! Nagyon vidámak voltunk. Csak mi felnőtt női “dolgozók” fáradtunk el alaposan, mert a több gyerek felügyelete illetve a velük való foglalkozás igencsak kinyúvasztott estére bennünket. A férfiak jól elbeszélgettek, ahogy kell! Persze az ő dolguk más. Hazafelé
úgy éjfél körül el is aludtam és még most is alszom, de nagyon boldog vagyok. !
A szemem jól van, de a napot egyenlőre kerülni kell.
Lacikák
2011 június 26. | Szerző: animama
Megünnepeljük a Lacikat. A pici Lacikának mégis varrtam egy másik kisnadrágot is. El is fog kelni és valószínűleg folt is lesz majd rajta. Persze Mesike sem maradhat ki. Neki egy kis pöttyös szoknyát készítettem. A mai napom nagyon eredményes volt. Varrtam és sütöttem. A sütemény pedig meggyes pite és pogácsa. Eddig óvtam magam egy kicsit a műtét miatt, de ma már rákapcsoltam. Viszem a fényképezőgépet és megpróbálom az új ruhába lefényképezni őket. 
Elég pörgős a szoknya ?!!
Ambuláns műtét
2011 június 23. | Szerző: animama
Másfél hónapja időpontot kaptam Budapest egyik nagy kórházába: ambuláns műtét a szemészeten. Megkaptam papíron a műtéthez szükséges tudnivalókat. Elkészült a laboratóriumi leletem is az adott időpontra. Érkezés 8 órára. Bejelentkeztem a nővér pultnál, ahonnan a Felvételi ablakhoz küldtek. A behívó 8 órára szólt, de az ablak fél 9-ig zárva. Majd megkérdezték, hogy ki nem adta még le a papírjait. Sokan üldögéltünk, majd odaadtuk az iratokat. Akkor megnyugodva leültem az egyetlen üres székbe. Mellettem az idősebb hölgy rögtön elmondta a betegségét, én meg egyre csak azt éreztem, hogy hideg a szék. Végül rájöttem, hogy nem hideg, hanem tócsába ültem. Szólt a hölgy, hogy ő már próbálta letörölni, de úgy látszik nem sikerült. A nadrágom viszont jól felitta.
Rövidesen kiszólt egy nővér és a nevemet mondta, de már menni is kellett egy zöldbe öltözött fiatalemberrel egy kis helyiségbe, ahol a szekrénybe kellett a táskámat tenni és bezárni, ami a rossz zár miatt elég nehezen ment. Kaptam tőle a fejemre egy fityulát és a szemembe szemcseppett. Ekkor láttam meg a körmeit, amelyek teljesen koszosak voltak. Gondoltam, hogy biztosan kerti munkát is végez. Hétfő volt.
Aztán leültetett és mondta, hogy még jön és ad cseppet. A telefonom hírtelen megszólalt a szekrényből fél óra múlva, de mire kinyitottam a szekrényt már elhallgatott. Látatlanban visszahívtam. Először azt hittem, hogy a fiam, de ő nem szokott ilyen esetben hívni. Aztán kiderült, hogy az orvos. Kérdezte, hogy hol vagyok? Mondtam, hogy nem tudom, de szemcseppel a szememben ülök. Jó, akkor megkeres.
Hurrá, megtalált. Megvizsált és előkerültek a laboratóriumi leleteim is. Irány a műtő.Nagyon rendesek voltak : az orvos és a nővérke. Egész idő alatt beszéltek hozzám. Az injekció fájt, de mivel nem ingyen kaptam valami zselét, így nem annyira fájt. A beszélgetés az jó volt, mert így nem tudtam úgy sajnálni magam! Majd később! 20-20 perc alatt kész is volt. Az orvos karon fogva kivezetett az üldögélőbe, mivel nem láttam. Ott aztán rövid időn belül rosszul is lettem. Teát és ágyat kértem. A teával szaladtak is. Illetve csak vizet kértem, de teát kaptam, finom kórházit. azután jött egy kerekes kiskocsi és össze-vissza a folyosókon kerestek ágyat. Lefekvés ruhástul, ahogy voltam. Jött az orvos: lábakat, kezeket fel, majd vérnyomás mérés. Jól lettem. Elbúcsúztunk egy fájdalom csillapító bevétele után. Fél óra múlva kellett az ágy így vissza az üldögélőbe, majd délben irány haza. Egészen jól ment, két hatalmas monoklival a szememen, napszemüveggel álcáztam magam. Varratszedés 5 nap múlva.
Szakadt nadrág
2011 június 19. | Szerző: animama
A szó szoros értelmében rongyos volt az én kis Lacikám, amikor megláttam. Fehér póló és hozzá szakadt, rongyos bélelt nadrág a 30 fokos hőségben. Mesike pedig rózsás rövidnadrágos egyberuhában. Nagyon sztárosan nézett ki.
Lacika először messziről megszemlélt, majd elindult négykézláb a terasz térkővel burkolt részéről felém. Nagyot nevettem, amikor megláttam az összeszakadozott inkább téli nadrágot. Hát, igen nem lehet állandóan bent tartani és kocsiban sem. Útjára lett engedve, amit ő kellőképpen ki is használt, látva a rongyos nadrágját. Egy kicsit ugyan meghökkentem, de eszembe jutott a fiam térdén agyon foltozott és rávarrott szívecskés nadrágos képe. Akkor az volt a divat, hogy valamilyen színes foltot varrtunk a térdre. Persze Mesike és a fiam is járt már 1 éves korában. Lacika mégcsak rá sem gondol, mint a “tibeti zarándokok” térden közlekedik.
Ezért aztán a közelgő névnapjára katona nadrágot vettem neki. Az udvaron is megkóstol majdnem mindent, ha rászólunk már nyújtja is a nyelvét. Játszottam vele azt, hogy a kezébe adtam kis szalvéta darabokat, amit rögtön a szájához vitt. Mondtam, hogy kérem és már adta a kezembe. Mesikével estefele lefekvés közeledtével, mindketten egymás mellett négykézláb rohangálnak. Nagyon jól megnevetettnek bennünket. A versenynek nincs győztese, mert soha nem előzik meg egymást. Mesike időnként, ha féltékenysége előjön rákoppint Lacika fejére, amiért haragszom. Máskor szeretet rohamával “taglózza” le.
Lacika egyre ügyesebben mászik fel a szülei ágyára, onnan át Mesike kiságyába a rávágott kiskapun keresztül. Majd nézegeti a saját ágyát, hogy oda,hogy kellene bejutni, de oda még nem vágtunk kaput. Mászásból 5-ös! Az ágyak össze vannak tolva Mesike kérése és rendelése szerint. Nincs külön alvás! MIndenki tudja, hogy hol a helye, de egy térben. Ez egyöntetű döntésük. Így van jól!
Vízparton
2011 május 30. | Szerző: animama
Nincs jobb dolog, mint a víz mellett és vízben pancsikolni. Hallgatni a hullámok verődését, ugrálni bennük vagy éppen elugrani előlük. Ritka az a gyerek, aki ezt nem szereti! Mesike a vízparton folyamatosan talált magának elfoglaltságot: gyűjtötte és dobálta a kavicsokat. Nézegette a partra kisodródott csigaházakat. Azt hiszem, ha lehetett volna az egész napot ott töltöttük volna el. De majd bepótoljuk.
A kocsiból nagyon ki kívánkozott a pici Laci és amikor letettem a kavicsos partra, közel a vízhez teljesen megnyugodott . Ettől kezdve csak a kavicsok és a hullámok érdekelték. A természet közeliség nekünk is megnyugtató, a gyerekeknek pedig még inkább. Nincs izgalmasabb érdekesebb a kicsik számára, mint megismerni a körülöttük lévő természetet akármilyen évszakban. Mi ezt nagyon fontosnak tartjuk!
Gyermeknapra
2011 május 29. | Szerző: animama
Gyermeknap!
Amióta emlékszem, mindíg felnőtt szerettem volna lenni! Akaratommal befolyásolni a jövendőmet és megoldani a problémákat. A játékaim is arról szóltak, amik nem is igazán játékok, hanem már komoly tevékenységek voltak: 9 éves koromban kezdtem a varrást, kötést és a horgolást. Elkezdtem főzni csak úgy magamtól a nyári szünidőben. Szóval, ha úgy vesszük hamar felnőttem ezen a téren. Otthon nem láttam ezeket a dolgokat a főzésen kívül. Arra már nem emlékszem, hogy honnan vettem. Talán túl magányos voltam abban a környezetben és még nem volt Internet. Csak a falirádión hallagattam a rádió játékokat. Sportolni rendszeresen és nagyon szerettem: torna, balett, kerékpározás. Megtanultam zongorázni és gépelni. A későbbiekben mindenre szükségem lett!! Semmi nem veszett kárba! Örömet adott.
Ezért igyekszem megmutatni a kis unokáimnak mindenből egy kicsit a saját koruknak megfelelően.! Nagy az öröm, amikor látjuk, hogy Mesike és Lacika is milyen jól kezelik a labdát. Mesike pedig mostanában azt játssza, hogy “művészi tornára jár”. A tornatermébe meghívott: A kert egy pici része. Ezt játszottuk egy darabig. Ő mutatta, hogy mit kell ott táncolni.
Mitől lesz boldog a gyerekkor? Természetesen a családi környezettől és a gyerek kreatívításától, adottságaitól is. A felnőttek dolga az, hogy biztosítsák a lehetőségeket és megadják a mindenkori szeretetet kicsinyeiknek.
A kis kockás ruhát le sem akarta venni magáról Mesike. Akkora volt az öröme! Fényképet pedig lehetetlenség volt készíteni, mert annyi dolgom volt, hogy nem volt rá alkalom.
Forró vasárnap júliusban
2011 július 10. | Szerző: animama
Ma jönnek haza a rövid Balatoni nyaralásról. Remélem, ahogy megbeszéltük korán indulnak. Nem merem felhívni őket, izgulok, míg meg nem hallom, hogy itthon vannak!
Semmit nem tudok csinálni ebben a hőségben. 10 óra után már csak a lakásban tudok maradni, mert hiába vannak fák körülöttünk olyan forró volt tegnap is a levegő odakint, hogy alig tudtam lélegezni. Majd csak este 9 óra után sétáltam egy kieveset. Főzni sem tudok. Dinnyét eszünk reggelire, ebédre és vacsorára is.
Nem tudom, hogy fogok barackot elrakni. Csak 6 üveggel raktam el lekvárnak a múlt héten. A kajszi, ami igazán finom most érik. Eddig csak zölden leszedettet találtam a zöldségesnél, de még a kiskert tulajdonosoknál is. Innen is puculok, mert félek, hogy felrobban a számítógépem! Na, nem nyavajgok tovább! Csinálok egy kis esőt. Én vagyok az eső csináló!
Oldal ajánlása emailben
X